Ha újra mondhatnám
Mosolyommal arcodon,
Kezed a kezemben.
Átölellek, s mondanám (újra),
Minden rendben lesz.
Kezedet keresem,
Arcodat se látom.
A semmi közepén,
Talán megtalálom.
Most benned s bennem,
Két szívben.
Legyen még egyszer,
Örök a pillanat.
S ha majd messzire szaladt,
Emléke itt marad.
Ahogy örök volt,
Már az is marad.
(Tóth Zoltán Zoka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése