Hálát adok
Anyámnak, apámnak,
Neked és
mindenki másnak.
Az útmenti virágnak,
a fáknak és a rajta
éneklő madárnak.
A felhőnek,
amely széppé tette
a naplementét.
Az éji sötétségnek,
hogy megmutatta
a holdat.
A reggelnek,
hogy mindig hoz
valami újat.
Hálát adok magamnak,
hogy meglátom a szépet is,
amit ez a világ adhat.
(Tóth Zoltán Zoka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése