László Klára:
Ölelj meg!
Vártalak... s te rám találtál,
már mellettem pihen a boldogság,
Érints, ölelj... lelked oly közel,
ölelj zaklatottan, ha kell, üvöltve!
Puha, meleg burkot vonj körénk,
ha a lázító kényszeren túlléptél.
Vágyom ölelésedre, a semmibe hullva,
ami támogat, védelmet nyújthat.
Ölellek konokul, kétségbeesve,
úgy simogat karod féltő melege,
Sóhajom láza a falakra tapad,
igen... már látjuk a láthatatlant...!!!
már mellettem pihen a boldogság,
Érints, ölelj... lelked oly közel,
ölelj zaklatottan, ha kell, üvöltve!
Puha, meleg burkot vonj körénk,
ha a lázító kényszeren túlléptél.
Vágyom ölelésedre, a semmibe hullva,
ami támogat, védelmet nyújthat.
Ölellek konokul, kétségbeesve,
úgy simogat karod féltő melege,
Sóhajom láza a falakra tapad,
igen... már látjuk a láthatatlant...!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése