Tudod arra gondoltam,
hogy itt a földön
kevés van tökéletes,
még a tavasz is
csak ritkán az igazi,
oly sok az összetevője,
essen is, süssön is eleget,
időben, se túl korán,
se túl későn ne érkezzen:
szegény tavasz,
nincsen neki könnyű dolga…
ilyen a boldogság,
és a földön a szerelem is
a követelményeknek,
csak ritkán felel meg
a tökéletességnek:
az ember már-már azt hiszi,
rátalált az igazi,
de az öröme korai,
ha múlófélben van máris…
s ha múlik,
hiányzik belőle valami,
mert talán nem elég
óhajtani a test közelségét,
az a beteljesült boldogság
csak pillanatnyi,
annál többet kell akarni,
szeretni kell,
vágyni igaz szerelemmel
nem csak a testre,
de a másik gondolatára,
a másik lelkére,
s ha végül mind beteljesül,
ha már érezheti magáénak az egészet,
akkor lehet igazán boldog az ember.
(.kaktusz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése