Erdélyi Gábor: Álom-illat

Erdélyi Gábor: Álom-illat

Légy mellettem nyugodt.
Nézz rám!
Én leszek Neked,
mint ahogy vagyok.
Egyszerű ez..
Bujj át rajtam..
akár egy tű fokán cérnaszál
megvarrom majd
az érző szakadást
magam leszek a folt!
Élő anyag!
Nem holt, szakadt
durva vászon.
Mint az áll a vállon..
- tudod, hogy szeretem.... -
Kitörölhetetlen illat
kísért hazáig éjjel!
Ott lebegett mellettem,
..és Én semmit nem tehettem!
Nyitott szem,
éber álom.
Láttalak!
És
simogató
kezem figyelte,
hogyan mosolyodsz el..
Én akkor megcsókoltalak.
Nem tudtad...
talán észleltél valamit.
Hogyan futottam végig
karod ívén...
lágyan érintettem
behunyt szemed..
azután átkaroltalak
bújtam melletted
aludtam.
És talán álmodtam Veled...