Elménknek szüksége van békés nyugalomra, hogy előtérbe kerülhessen lelkünk, igazi lényünk, aki nem fél, nem szenved és nem szégyenkezik. Szüntessük meg pszichénk háborús csataterét, hittel, hálával és szép gondolatokkal. Válasszuk az elcsendesedést, az imát, adjuk át magunkat békés, jó érzéseknek. Hozzuk be szívünk mélyére érzelmeink királynőjét, a hálát. Kezdjük a boldog élet jelszavaival: "a kérlek", "köszönöm", "légy szíves", "szeretlek" kedvességével. Engedjük szárnyalni gondolatainkat, köszöntsük életerőnket, keressünk örömöket. Vegyük észre az élet apró csodáit, sütkérezzünk a Jóisten áldásában és mondjunk hálát életünkért. Azért, hogy felébredtünk, hogy szerethetünk, hogy esténként a csillagokra nézhetünk. Tegyük ezt a fennkölt érzelmet szokásunkká, és átalakul az életünk. Kitágul a szívünk, szemünk elé kerül a jóság, meglátjuk az értéket másokban és önmagunkban. Kívánom, hogy legyen a hála mindennapjaink feltöltő vitaminja, erősödjünk általa testileg-lelkileg, és érkezzünk meg oda, ahova szeretnénk!
(Deverdics Éva)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése