2018. június 14., csütörtök

Egy pillanat csupán...

 
Egy pillanat csupán...

Egy pillanat csupán az élet,
röpke álom a mindenségben.

Zöld levél tövéből szökken a szár,
rajta, mint nyár, ragyog sárga virág.
Egy szemhunyás, s máris hófehér
haj borítja, imént még fénylő fejét.
Fuvallat érkezik, alig érezhető,
láthatatlan csókját kileheli,
s mi egyben volt, messze kergeti.

Elmondtam egy pitypang életét,
a tiédet, az enyémet, s minden emberét...

Gondold hát át, miként éled meg,
ezt a pillanatba zárt, egyetlen esélyt...

(Egri Erzsébet)

1 megjegyzés: