2014. március 26., szerda

A hozzá illő társ...


Akkor válhatunk megfelelő társakká, ha már tudunk önállóan is boldogulni. Ha kiválóan érezzük magunkat társ nélkül is, és nem várjuk, hogy valaki boldoggá tegyen bennünket. Mikor hazamegyünk az üres lakásba és nem érzünk magányosságot. Az egészséges ember kiváló társaság a maga számára, soha nem unatkozik, unalmat nem ismer. A hozzá illő társ az lehet, aki nem zavarja meg a saját magával élt harmóniát, hanem teljes mértékben belepasszol mind gondolkodásmód, mind életvitel szerint. Az önmagában is boldoguló és magát így elfogadó ember egy bástya, két ilyen bástya már bevehetetlen erőd. Ők képesek harmóniában leélni életüket. Tudnak a közös programnak örülni és tudnak külön-külön elvonulni egy könyvvel. Tudnak közösen filmet nézni és tudnak csendben lenni.


(Szeréni s. Péter)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése