2013. augusztus 31., szombat

Ölelés...


Ölelés...


Az első találkozást soha nem feledem,

mert téged hozott el nekem,
szükségszerű, vagy véletlen volt,
nem tudom, de jó veled,
azóta más az életem, és fontos
lett a lényegtelen,
új értelmet kapott a szó,
a csend, a végtelen,
mert gondolatod
átölel.


(Gál Mária)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése