Nem voltál árva
Annyi mindent kellene még tenni,
hisz annyira jó, az életet szeretni.
Harmatot fújni a nyári réten,
mezítláb szaladni a fűben, mint régen.
Pitypangból koszorút fonni a hajadba,
beszélni a képzelt baráttal magadba.
Nem sietni, sokszor játszani,
nem komoly felnőttnek látszani.
Jégcsapot nyalni ami lelóg az ereszen,
miért emlékszünk ezekre a csodákra kevesen?
Hajszolni az anyagi javakat,
erről álmodtál gyerekként vagy csak becsapod magadat?
Mit szólna hozzád az ötéves kis lényed:
én nem ezt akartam, héé.. érted?
Vegyétek már észre, hogy ami most egy év,
az régen csak egy nap volt,
a rajzlapra a lelked egykor, egy más világot rajzolt.
Menj míg nem késő,
szaladgálj mezítláb a sárba,
el tudd mondani majd egyszer, hogy nem voltál a Földön árva.
(Dóró Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése