Mi lenne, ha…
Az emberi találkozások, a lelkek találkozása valójában már az első pillanatban eldől.
De mi érzékeny, empatikus emberek mennyi időt vesztegetünk el arra, hogy olyan embereket győzködjünk a szeretet fontosságáról, saját értékeinkről, és küzdünk azért, hogy meglássák kik is vagyunk valójában…akik már az első pillanatban eldöntötték, hogy bezárják a szívüket, becsukják a szemüket a fényünkre, mert egész egyszerűen zavarja őket a ragyogás.
Kitartunk és maradunk. Egy idő után elfáradunk, és megértjük a szeretet nem az, hogy folyton odatartjuk a másik orcánkat egy-egy “pofonért”.
Talán még addig a pontig is eljutunk, hogy megpróbáljuk az igazságunkat eljuttatni azokhoz, akik minden szavunk előtt már előre eldöntötték, hogy meg sem hallják amit mondunk.S ekkor egy végső csapásként, amikor hosszú évek hallgatása, tűrése után szót emelünk, hallatva hangunkat a nem méltó bánásmódért, az alapvető emberi tisztelet teljes hiányáért…mindezt nem győzni akarásból, hanem keresve a szeretetet tesszük – hogy végre szóljon hozzánk, hogy félre értettük, részéről is van szeretet, figyelem…
Mi lenne, ha nem harcolnánk…Ha nem önmagunk hibáztatnánk…Ha nem akarnánk mindent megbocsátani, se önmagunknak egy illúziót hazudni…
Mi lenne, ha megtanulnánk elengedni. Nem legfelsőbb igazságot keresni. Hanem saját szívünknek megengedni, hogy oda vigyen, ahol szeretet van, ahol az első pillanatban látják kik vagyunk.
Mi lenne, ha nem feküdnénk le lábtörlőnek, hanem saját értékeinket meglátva, nem a düh és a harag elfojtásában, mernénk változtatni, s igaz barátokra, társakra, szerelemre…számunkra igaz emberekre lelni.
Mi lenne, ha mától megengednénk és nem zavarna mit gondolnak rólunk…hogyan mutogatnak és ítélkeznek azok, akiknek az első pillanattól bűnösök vagyunk.
Mi lenne, ha végre elkezdenénk önmagunkat is szeretni. S a mérgező, lelkünk fényét nem látó, nem tisztelő emberekkel határt húzni.
Ne kezdd el magyarázni ki vagy… aki először nem látott téged, azzal nem egy, nem közös az utad.
Időd és energiád kincs. Fordítsd arra, hogy megtalálod azokat, akikkel szeretetben, békében, egymás lelkét, tulajdonságait kölcsönösen tisztelve járjátok az isteni utat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése