Tétova lét
Valamikor és majd egyszer, s talán
mágikus szavak, de marad a talány.
Lehetséges, feltéve, ha úgy alakul,
sokan így éljük életünk, vesszük alapul.
Élünk a múltban, s jövőben hiszünk,
játékot és örömöt, jelenünkbe nem viszünk.
Halogatjuk a csodás tetteket, rettegünk
ideákat, mint pillangót, hálóval kergetünk.
De a létünk, fürge szárnyon, gyorsan repül,
s ha nem cselekszünk, meghalunk ott belül.
Éld meg minden napod, minden percét, élvezd
ne törődj a világgal, menj előre, senkit ne kérdezz.
Helyetted senki nem élheti meg a te létedet,
a napi csodákat megkapod, ha akarod, kérheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése