Megjöttél
Közeledtél, hallottam lépted,
sokszor elképzeltem egykor,
mit mondok majd ha ideérsz,
már rég vártalak ott téged.
Formáltam szép szavakat,
elképzeltem tízszer, százszor,
mit mondok akkor tenéked,
mi ledönti a vastag falakat.
Sok éjszakán át vártalak,
megengedtem a türelmet,
cinkosom lett fent a Hold,
fényében úszva láttalak.
A szerelem mellett döntöttél,
végre tekintetünk összeért,
egymásba fonódva örökre,
éreztem a végtelenbe megjöttél.
(Dóró Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése