Boda János: Magamba zárlak
Zuhannak rám éles képek,
melyek álmaimból visszanéznek.
Lobognak bennem éhes vágyak,
mikor magányomban megkívánlak.
Lebben az arcod, vetít a képzelet,
őrződ vagyok, ki szorítja két kezed.
Valahol bennem szüntelen lélegzel,
bár kevesen hiszik, én tudom, hogy létezel.
Magamba zárlak, hogy soha el ne hagyj,
hogy nekem mindörökké megmaradj.
Bármerre is jársz, te itt maradsz velem,
felidézlek téged, ha behunyom a szemem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése