Mosolyod simogat

Mosolyod simogat

Emlékszem
esős volt a délután,
Mikor
először rám mosolyogtál.
Lelkemben
parányi rezdüléssel,
Ringató
dallamok csendültek fel.
Az idő
megállt egy pillanatra,
Mintha
ő is kettőnkért szurkolna.
Szemeddel
simogattad arcomat,
Kezemet
kezedbe csomagoltad.

Azóta
része vagy életemnek,
Együtt
álmodjuk mesés jövőnket.


(Magdolna Léhi)