Boldogságsziget

 

Boldogságsziget

Ma még csak álom

Létezik egy sziget
az álmok tengerén,
csak ketten jártunk ott,
kedvesem, te és én.

Selymes, kék vízében
úszkáltunk boldogan,
korallszirtek között
kergettünk halakat.

Boldog delfinek
játszottak köröttünk,
szerelmes szívünkkel
eggyé vált a testünk.

Pálmafák árnyékában
homokba feküdtünk,
egymást átölelve
boldogan pihentünk.

Csókoddal ébresztettél,
ajkammal köszöntem,
tüzesen izzó tested
szívemet perzselte.

Hűs forrást kerestünk,
szomjunkat oltottuk,
friss, éltető víztől
új csókra szomjaztunk.

Mindig kék volt az ég,
ragyogott ránk a nap,
kéz a kézben jártuk
gyönyörű utunkat.

De jött egy tengerár,
hatalmas hullámok,
mely minket egymástól
messzire elsodort.

Életem ladikján
egyedül bolyongok,
sötét tengereken
múltamat kutatom.

Tudom, van egy sziget
az élet tengerén,
hol egyszer találkozunk
mi ketten, te és én.

Ott élünk boldogan,
amíg szívünk dobban,
lábunk nyomát az idő
homokkal borítja.

(Uzelman János)