Életeken át
Tudom, hogy már láttalak,
már szerettelek, s ismerem arcodat.
Lehet, hogy Te nem emlékszel,
de elég, ha csak a szemembe nézel.
Rám nézel, s mosolyog egész lényed.
Teljesen áthat a szeretet csillogó fénye.
Milliószor már karodba zártál,
Úgy gondolom, életeken át vártál.
Vártál, hogy újra megtalálj, s az
idők végezetéig két karodba zárj.
Értékes minden egyes másodperc,
amit csak Veled tölthetek el.
Ha ily szerelemre lelsz,
az a felbecsülhetetlen.
Ismerd fel, soha ne engedd el.
Fogd a kezét, őrizd életről életre.
már szerettelek, s ismerem arcodat.
Lehet, hogy Te nem emlékszel,
de elég, ha csak a szemembe nézel.
Rám nézel, s mosolyog egész lényed.
Teljesen áthat a szeretet csillogó fénye.
Milliószor már karodba zártál,
Úgy gondolom, életeken át vártál.
Vártál, hogy újra megtalálj, s az
idők végezetéig két karodba zárj.
Értékes minden egyes másodperc,
amit csak Veled tölthetek el.
Ha ily szerelemre lelsz,
az a felbecsülhetetlen.
Ismerd fel, soha ne engedd el.
Fogd a kezét, őrizd életről életre.
(Szabó Zsuzsanna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése