„Szeretlek.
Egyszerűen csak azért, mert létezel, hogy vagy nekem és fogod a kezem.
Szeretem azt amilyen vagy. Mindent szeretek benned. Szeretem, ahogy
hozzám érsz, s ahogy rám nézel. Szeretlek nézni közelről és távolról.
Szeretem a mosolyodat, s az ölelő két karodat, vagy azt, ahogy beszélsz
hozzám. Szeretem azt is ha mérges vagy, hisz az is te vagy. Szeretem a
lelkedet, s vele együtt az egész lényedet. Téged szeretlek. Mindenestől
és nagyon. Úgy ahogy vagy. Nem is kell másnak lenned, vagy látszanod,
mert én ezt szeretem. Ezt szerettem meg benned. Az vagy, akit mindig is
kerestem, s akiért feláldoznám az egész életem…”
(Lippai Marianna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése