Ölelve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ölelve

Hajnaltájban,
Mikor a Nap még csak pirkad,
Odabújok melléd,
Hogy érezzem tested melegét.

Átölellek könnyedén,
A kapocs köztünk mégis törhetetlen.
Fázós, vacogós az éj,
De mi összebújva melegszünk egymás ölén.

Nem kell a Nap melege,
Elég ha mindig mellettem leszel,
Hogy érezzem a szereteted,
Az életre szóló szerelmedet.

(Kovács Dorina)