2015. november 19., csütörtök

Esti csók helyett
















Esti csók helyett

Kertem alján lángolva búcsút int a nap,
Remélem hallod, ahogy a távolból szólítalak…

Álmos-szürkén kúsznak az égre éji-paplanok,
Arcom érintő szellővel hozzád száll sóhajom.

Míg alszol, szelíden cirógató csókja körbeleng,
S álmodban visszaérzed szerelmes érintésemet.

S ha majd a nap, kertem alján újra lángra kap,
Bennem érted, csak veled ébred a gondolat.

(Tollhegy) 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése