Sebezhetetlenné válik a szív

Turza Sándor
Sebezhetetlenné válik a szív

Két lélek között elkezd épülni egy híd,
elsuttogott szavak édes dallomokat bontanak.
Mindketten vágyják a hangokat,
de ölelésbe, csókba fojtják a szavakat.
A megigézett szemek egymásba néznek,
bennük új fényt kap, megtisztul a lélek.
Kezet érint a kéz, simítva beszélgetnek,
szavak helyett pír fut át arcukon.
A testekben felsóhajt a kikelet,
elvesztek egymásban az érzést kereső szemek.
Egymástól kapják a hitet,
a könnyű szerelmet megáldják az égiek.
Nincsenek földre ígért csillaghegyek,
vannak egymásban örökké égő tekintetek.
Nincsenek illatok, mert egyik sem vár holnapot,
egymásban boldogan ölelik a pillanatot.