Adni! Adni! Adni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adni! Adni! Adni!

Te mindig csak kapni akarsz,
Mindig csak kapni,
Te sohasem akarsz adni,
Adni! Adni! Adni!

Adni magadból szeretetet,
Adni kedvességet, derűt,
Adni szívet, szerelmet,
Adni! Adni önzetlenül.

Ki mindig csak kapni akar,
Az nem érez boldogságot,
Az nem érzi, mit kaphat mástól,
Az nem érez mást, csak űrt.

Adj hát te is magadból,
Adj kedvességet, derűt,
Adj szívet, szerelmet,
Adj! Adj önzetlenül.

Adj magadból, s kinyílik a világ,
Sok emberi szív talál majd reád.
Közöttük egy, ki teérted dobog,
Adj, adj önzetlenül, így leszel boldog.

(Hermann Marika)