Mióta
Mióta pislákolt bennem szerelmed?
Mikor gyúlt a láng,
hol a pillanat, min a vágy szikrát vetett?
Mikor láttam meg, mit szánt,
adott a sors Veled?
Szavaim mikor váltak vallomássá nyelvemen,
s bújtak meg hajadban száliránt?
Hol néztem elveszve szemedbe,
vágyva közeled tovább, s tovább,
nem eresztve el.
Szívem hol ismert fel,
éjemből kilépve?
Mikor vágyott ölelni
úgy, ahogy eddig nem tudott,
engedve önömnek dobbanni láncok nélkül?
Tán szerelmed végig itt lakott,
szabadított fel végül.
(Orbán Gyula)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése