Csendes hajnali dal

Múlnak az álmok, hallgat a csend is,
bársonyos talpakon surran az éj,
szuroksötétből hajnalba lendít
- fények motoznak az ég peremén.

Lélegzetét most egy pillanatra
elakasztja a nagy várakozás,
hallgat a domb a napkorongot várva
- robajnak hallik a szívdobbanás.

Belereped fénye a derengésbe,
csendittas mezőkön iramlik szét,
lángujjal rajzol a boldog égre,
gazdagon hinti szívünkre hevét.


 

(Havas Éva)