Éjszaka
Az ágak barna ábrái között
a Hold pengéje metszi át
az éjszakát.
Dermedt sötét.
Beleborzong a Lélek.
Virraszt fölöttünk
milliárd
megfejthetetlen titka
a Mindenségnek.
Az álmainkra vár.
Ölelj szorosan,
kulcsold át kezem,
elveszett
évek melege áramlik át
tenyeredből tenyerembe.
Némán moccan az óra,
de nem méri az időt.
a múlt, jelen, jövő nem létezik.
Az örök pillanatban élünk.
Gondolatban megsimogatlak.
Aludj. Aludjunk. Jó éjszakát.
(Majsányi Kati)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése