Tél - az elmélyülés ideje
Napjaink
energiái sok embernél válthatnak ki haszontalanság érzést.
Értelmetlennek tűnik minden, sok esetben még mi is teher vagyunk
önmagunk számára.
Fáradt
a lélek, diszharmóniában van a külvilággal. Bele van fásulva a
hétköznapokba, nincs ami töltse. Igyekszünk a boldogság forrására lelni,
de elég nehezen sikerül.
Szabadulnak
ki a régi sérelmek, emiatt alakulhatnak ki feszült viszonyok. Sokszor
nem is a másikra haragszunk, hanem önmagunkra, de próbáljuk valakire
rávetíteni.
Éjszaka
is erőteljes tisztulásban vagyunk, ez többféle képen megnyilvánulhat:
vagy állandóan aludnánk, vagy álmatlanságban szenvedünk. Gyakoriak a
rémálmok és a szürreális képzelgések. Sokan küzdenek pánikrohamokkal, lehet egy állandó feszítés a mellkasban, szívfájdalmak, nehézlégzés, tompa fejfájás, szédülés.
Sokat
segíthet, ha jó nagy sétákat teszünk a levegőn, főként
természetközelben, pl. erdőben, tó mellett. Ne ijedjünk meg az
időjárástól sem. Hagyjuk, hogy a hideg kifagyassza rossz gondolatainkat.
Kérhetjük is, hogy vigye ki belőlünk, amire már nincs szükségünk. A
hűvös idő kicsit felfrissíti energiánkat, segít a jelenben tartani.
Jólesik
egy finom tea, meleg takaró, érezzük a szükségét az elmélyülésnek.
Ahogyan a természet elengedi régi önmagát, nekünk is ezt kell tennünk.
Vágyunk is rá. Az év vége még mindig az elengedésről és újrakezdésről
szól. Minél előbb megszabadulunk attól, ami fogva tart, annál előbb
virágzunk ki és engedjük be a boldogságunk forrásait életünkbe...
A
tél megfagyassza a helyzeteket, arra késztet, hogy megállj, befelé
fordulj, és elgondolkodj azon, hogy 2018-ban mit szeretnél stabilizálni
az életedben.
(Mohácsi Viktória)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése