Ha akarod, csenddel szeretlek,
nem messze csengő vallomással,
titkom nem osztom senki mással,
féltett kincseim között elrejtlek.
Nem versenyzek vihar morajával,
szavam némán szárnyal a széllel,
mégis hallani fogod minden éjjel,
ha hold ölelkezik a suttogó fákkal.
Szótlan árnyékod leszek csupán
és hűen vigyázom minden lépted,
őrzöm álmod, nem is kell kérned,
örömmel teszem nap-nap után.
Az őszinte szív csendesen szeret,
mint nap melegét a fagyos kövek,
dús televényt a pazar rózsatövek,
s meghálál minden percnyi életet.
(Steph McCrieff)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése