Mindenki
a szebbik arcát mutatja felénk, és ami csúf, azt gondosan eltakarja. Ne
akarjunk hát más bőrébe bújni, mert már későn jövünk rá, hogy nem olyan
kellemes. Nagyanyám emlegette mindig, ha másra voltam irigy: „Ha
mindenki kivihetné a piacra egy csomagban az örömét és a bánatát, és
mindenki belekukkanthatna kedve szerint a máséba, senki sem cserélne a
másikkal.” Ne akarjunk hát olyan terhet a vállunkra venni, amibe nem
látunk bele, még akkor sem, ha messziről olyan kívánatos! Ne vállaljunk
fel olyan szerepet, ami nem nekünk való! Merjünk őszinték lenni, mert a
hazug világban ehhez kell az igazi bátorság! Különbözni a többitől.
Beismerni, hogy hazudtunk és vállalni, hogy többet nem csapjuk be
magunkat. Nem szégyen bevallani, hogy nem tudok milliomos, sikeres,
hatalmas lenni, de nem is akarok annak látszani. Boldog szeretnék lenni,
ha lehet.
(V. Varga Zoltán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése