A felnőtt boldogsága a csend. A lélek csendje, az érzések harmóniája.
A felnőtt ember ebben a komoly csendben éli meg az öröm nagy pillanatait.
(Hankiss János)
2015. március 22., vasárnap
A természet hangjai...
A
természet hangjai mennyivel valóságosabbak és mennyivel több érzést
ébresztenek az emberben, mint például az autók vagy repülőgépek zaja! A
természet jóval többet ad vissza, mint amennyit elvesz.
" Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rámragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. Az, ami volt, már elmúlt, már nem él, hol volt, hol nem volt, elvitte a szél, s a holnapom? Azt meg kell érni még, csillag mécsem ki tudja meddig ég?! de most, de most e tündöklő sugár még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés… tavasz!"
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem... Csodaszép! :-))
Szeretni ezt az életet, az egyetlent a végest, Szeretni még ha bánt is, ha mostohánk is néhanap, de kék az ég, és süt a nap, van benne boldogság is....
"változnak az évszakok"
VálaszTörlésMert lesz idő meglehet...
VálaszTörlés...még kis időben bízom-szükségem volna rá.És egyébként is-szeretem az évszakok váltakozását csodálni, ahogy kézen fogva egymást vezetik.
VálaszTörlésBocsánat, nem úgy gondoltam...
VálaszTörlés"
VálaszTörlésHa bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!"
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem...
VálaszTörlésCsodaszép! :-))
Szeretni ezt az életet, az egyetlent a végest, Szeretni még ha bánt is,
ha mostohánk is néhanap, de kék az ég, és süt a nap, van benne boldogság is....