A szeretet csendje
Különös este volt az,
Álmokat szőttünk csupán.
Ültünk békésen egymás mellett
Kissé félszegen, kissé sután.
A sarokban egy pók szőtte hálóját.
A macska olyan álmoson nyújtózott.
Már fent voltak a csillagok az égen,
A Hold éppen felhőkkel kacérkodott.
A madarak már a fészkükre szálltak.
Csendes volt az este, szellő sem lebbent.
Néztelek, ültünk ketten szótlanul,
Csend és békesség honolt idebent.
A szeretet csendje volt ez,
Mely szavak nélkül is beszélgetett.
Kezedet kezembe fogtam,
S Te vállamra hajtottad fejedet.
(Murzsa András Dr.)
Álmokat szőttünk csupán.
Ültünk békésen egymás mellett
Kissé félszegen, kissé sután.
A sarokban egy pók szőtte hálóját.
A macska olyan álmoson nyújtózott.
Már fent voltak a csillagok az égen,
A Hold éppen felhőkkel kacérkodott.
A madarak már a fészkükre szálltak.
Csendes volt az este, szellő sem lebbent.
Néztelek, ültünk ketten szótlanul,
Csend és békesség honolt idebent.
A szeretet csendje volt ez,
Mely szavak nélkül is beszélgetett.
Kezedet kezembe fogtam,
S Te vállamra hajtottad fejedet.
(Murzsa András Dr.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése