Tóth Zsuzsa:
Ott vagy velem mindenhol
A mellemen nyugvó kezem alatt,
A tájon vadul nyargaló szélben.
Az alvó hegyek aranyló lábánál,
S a Naptól, fényben úszó Égben.
A párnámon száradó könnyben,
A kimondatlan szavakban,
Az erdő suttogó sűrűjében,
S a lehullott avarban.
A sietős hűs patak vizében,
A léptem alatt roppanó hóban.
Az ablakon végigcsorgó esőben,
S a némán ringatózó tóban.
A liliom bódító illatában,
A friss meleg kenyérben.
Ott vagy velem mindenhol.
Bennem élsz egészen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése