"Lelke legmélyén mindenki szeret. És mégis: attól vagyunk boldogtalanok, szorongók, gyűlölködők és közönyösek, attól vagyunk magányosak és zaklatottak, attól betegszünk bele az értelmetlen életbe, mert vágtató éveink során alig vannak perceink, amikor lelkünk mélye megszólalna."
(Müller Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése