pirospipacs: ...kézenfogva...
A kéz. Milyen is a kéz?... és mi a feladata az emberi kéznek ?
Munkára termett ?... vagy arra, hogy simogasson?... érezzen?... vagy üzenjen vele az ember? Ha a kezed nyugalomban van, akkor ujjaid lágyan, egymás mellett, békésen szomszédolnak. De előfordul, hogy remeg a kezed, ilyenkor ideges vagy,... ha fájdalmat érzel, akkor pedig görcsbe rándulnak ujjaid, ha dühös vagy, ökölbe szorítod a kezedet. Tudsz vele adni, elvenni, megosztani , kisajátítani, elkapni, vagy eldobni,... de tudsz vele taszítani, és vonzani is.
A bántó kéz, mindig merev, és görcsös,... ráadásul hihetetlenül erős. Ha tiltasz összecsukod ujjaidat, és merev tenyeredet kifordítva magad elé tartod,... s azt mondod: ÁLLJ!... ne tovább!... ne tedd ! Amikor hívsz, karjaidat széttárod, és oly lágyra nyitod tenyeredet, mint egy bölcsőt,... kagylót formálsz belőle, mintha esőcseppet kapnál el,... ilyenkor benne van a kezedben a szó... GYERE !
Ha simogatni akarsz, ujjaid begye olyan lágy mint a selyempaplan,... érzéki, és meleg a kezed. Talán ez a legszebb feladata a kezünknek, ilyenkor ujjaink finoman játszanak, mint a szél a hárfán,... ezeknek a mozdulatoknak zenéje van,... dallama. Ehhez mindig az ünneplő kezünket használjuk, nem a dolgosat, a kérgeset, mert ilyenkor elfelejti a kezünk azt, hogy mennyire fáradt, hiszen szeretni akarunk vele,... babusgatni.
A kezünkkel ugyanúgy beszélünk, mint a szánkkal, a szemünkkel, vagy az arcunkkal. Igen... beszédesek a kezek. Eltudnak mondani bármit, jelbeszéddel, érintéssel,... mert egyszerűen a csend közlekedési táblái, irányítanak, és irányíthatóak. Egy kézfogás néha többet jelent minden szónál, és egy kézszorítás üdvözlet a megtért és régen látott vándornak. Kezünkben benne lehet a szeretet, a gyűlölet, a fájdalom, a megadás, a szerelem, és a vágy,... bármit elmondhatsz velük, ráadásul kettő van belőle, és ha akarod ujjaid sorban állnak mint a ligetben a fák,... s ha azt szeretnéd, akkor pedig formába öntik a szíved dallamát.
A gondolkodó ember megtámasztja a fejét, mutató ujját felfelé, hüvelykujját pedig álla alá téve, szinte zsákutcát tart a gondolatainak, vigyázva arra, hogyha megérkeznek, el ne szaladjanak. A tanácstalan ember mutatóujját szájába véve akarja elővarázsolni belőle a választ,... aki pedig megmutatni akar, az hegyesen, és pöckösen feszíti meg ujját, mint a nyilat, aztán megcélozza az irányt, mint egy ijász,... de vannak játékos ujjaink is,... meg csodálkozók, mert egy felnőtt kéz már mindenre képes,... hiszen mi már mindent megtanultunk. Éreztük már forró nyári melegben a kéz hidegét, és fagyos hideg szélben a melegségét is.
Mégis azt hiszem, kezünknek legfontosabb feladata a kézfogás,... kell, hogy legyen egy kéz aki elkap, mielőtt szakadékba zuhannál, vagy megakadályozd, hogy elessen valaki,... esetleg felsegítsen, hogyha Te is megtetted,... hogy legyen ami átmelegít ,... és érezd, nem vagy egyedül. Hogy tudjatok kézenfogva andalogni a sétányon, vagy átrohanni a réten.
Ha van aki fogja a kezedet,... akkor már nem vagy egyedül, biztonságot ad és boldoggá tesz, mert a kéz segít, óv, és véd,... hát menj, és fogd meg a kezét a gyermeknek!... az idősnek!... a barátodnak, és a társadnak! Hinned kell a kézfogás erejében!... mert nagyon jó KÉZENFOGVA járni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése