Horváth Miklós: Bennem élsz

Horváth Miklós:

Bennem élsz

Bennem élsz,
enyém hited s amit remélsz,
enyém hangod, gondolatod,
de tiéd az akaratod,
hogy valóban ezt akarod,
bennem élni,
várni, égni,
remélni, hogy holnap más lesz,
hogy a csillagokkal együtt ölelsz,
és szemembe nézel,
mint megannyiszor megigézel,
elfeledjem honnan jöttem,
szembe álljak kitől féltem,
higgyek benne mit reméltem,
ez vagy nekem erőm, hitem,
amíg vagy elhiszem,
hogy a kék az kék,
mint szebb napokon az ég,
a fű az zöld,
és ősszel legszebb a tölgy
aranyba pompázva mint némely hölgy,
és elhinném, hogy a Nap vörösen a legszebb,
és azt, hogy veled érek legmesszebb.