Az Úr eljövetele...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Advent

Az Úr eljövetele...

Advent: várakozás, bűnbánás időszaka,
December az Úr eljövetelének hava.
Várni és hinni kell, feloldozást remélni,
Eljövetelét méltóan megünnepelni.
Nézz a lelkedbe, tárd ki, fogadd szeretetét!
Tiszta lélekkel elnyerheted Urunk kegyét.

Jurisin (Szőke) Margit

~~ - Ünnepekre készülve…- ~~

~~ - Ünnepekre készülve…- ~~

Fényárban úszik a város, sziporkázik minden
Zűrzavar van, és hangorkán, legmagasabb szinten
Így van ez már, jó hónapja, hisz ünnepek lesznek
Karácsonyra és újévre most mindent megvesznek
Hasznos, avagy haszontalan, nem figyel rá senki
Csak legyen minél több, amit a fa alá tenni

- Ábrándozva bandukolok a tarka tömegbe
..S azt gondolom, hogy így, túlzás’ várni az ünnepre
- Jézus születése napját manapság így várják –
Sajnos, kevesek azok kik szívükbe fogadják
Mert Ő értünk jött e földre, hogy megmentsen minket
Hogy a bűntől megtisztítsa szívünket, s lelkünket

-- Nem hiszem, hogy helyeselné, e fényűzést látva
A pazarlás s a tobzódás, nincs az Ő tanába
Ő szerény volt s alázatos, tőlünk is azt várja
Hogy mértékletesek legyünk s ügyeljünk egymásra
Szeressük embertársunkat és ne vetélkedjünk
Akkor békés s áldásos lesz mind a két ünnepünk


*** - Fenesi János - ***

A karácsonynak varázsereje van...

Várlak. Talán jobban, mint bármikor. Imádom az illatokat, a mézeskalács ízét és a fényáradatban úszó fenyőfákat. Valahogy ezek a napok más köntösbe bújtatják a hétköznapok forgatagát. Megszépítik. Szeretettel töltik meg. S akire korábban ellenségként tekintettél, hirtelen ő is a barátod lesz. Nem tudod nem szeretni. Eltűnik minden ballépése, és Te meglátod benne a csodát. Azt az énjét, aki szerethető. Egyszerűen magadhoz akarod ölelni. Arcára egy csókot nyomni. Bocsánatot kérni. Igen. A karácsonynak varázsereje van. Mindenki lelkét meg tudja érinteni. 

(Boros Bea)

Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Mindegyik évszaknak van valami bája.
Van aki leszólja, van ki megcsodálja!
Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,
a lelked sem fázik, ha van szeretet benn.

Gyújts tüzet, ha fázol, s tested átmelegszik,
lelked is gyújtsd lángra, mert, ha szeret, tetszik!
Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,
mosolyod más szívét, jobb kedvre derítse.

Hagyd a zord világot, hagyd át melegedni,
fagyot felolvadni, kivirulni, lenni!
Találd meg az okot derűre, vígságra,
öntsd szíved melegét a fagyos világra!

(Aranyosi Ervin) 

De jó lenne!

De jó lenne!

Téli éjszakán karodba karolni,
Forró ölelésedben feloldódni,
Havas fák között kettesben sétálni,
Magányos szívemet felébreszteni,
Még egyszer igazán boldognak lenni.
De jó lenne, de jó lenne.

(Magdolna Léhi)

Téli pillanat

Téli pillanat

Kergetőző, szikrázó hópelyhek
fenyő ágain, mint ezüstselymek,
puhán, lágyan ölelve át a fát,
angyali sóhaj kíséri a csodát,
üvegablak veri vissza fényét,
láttatja a tél festői ékét.

Kandallónak meleg-sárga fénye
kitekintget az új jövevényre,
melynek a csillámló ragyogása
bevilágít az árnyas szobába,
hófehér szirmok a fák ágain,
ezüst sapka a falu házain.

Vakító lepel fedi a tájat,
elindítja lelkünkben a vágyat
ez a szűzi fehér hótakaró,
a komor arcokra mosolyt csaló,
legbelül megmozduló érzelem,
nincs többé a szívekben sérelem.

Hull, egyre hull a tündöklő áldás,
hold fénylő sugara a ráadás,
csilingelő, földöntúli kacaj,
millió karát a fényes hajnal,
szeretet igéző dallamára
örömmámor kerít hatalmába.

(Kristófné Vidók Margit)

Téli táj

Téli táj

Szürke, színét vesztett világtól az ősz búcsúzik,
a fák ágain a Nap lassan még végigkúszik.
Nem is olyan régen még virágok illatoztak,
erdő mélyén a fűcsomók is lassan elfogytak.

Minden egyes faág, megannyi felkiáltójel,
lassan megérkezik a tél összes sejtelmével.
Sűrű, sötét hófelhők átveszik az uralmat,
hófehér lepel fedi az elvetett magokat.

A föld felsóhajt, érezve az ég üzenetét,
magába szívja a hópelyhek éltető nedvét.
Jólesőn elnyúlik a puha takaró alatt,
várva az ébresztő, tavaszi napsugarakat.

Hegycsúcsok éke a szikrázó kristálycsillogás,
lemenő Nap fénye, elbűvölő aranyhatás.
Merre a szem ellát, a táj festői jégvarázs,
szemet gyönyörködtető a téli évszakváltás.

A bokrok ágain, mint vert csipke, a jégvirág,
néma csend, alszik a táj, ez más hangulatvilág.
Esti homály ereszkedik a hófödte tájra,
ezüst holdsugár vigyáz a világ nyugalmára.

(Kristófné Vidók Margit)

Hová is lett az advent igazi lényege?...

 
Az advent a várakozás, készülődés időszaka. A természet is ilyenkor megpihen, energiát gyűjt a megújhodásra, a tavasz eljövetelére. Mi emberek azonban pont ebben az időszakban vagyunk talán a legfelpörgetettebbek. Azért hajtunk, hogy a mi karácsonyunk legyen a legszebb, a mi ajándékaink a leggazdagabbak, és mire lezuhanunk a szentesti asztalhoz, már feszültek, fáradtak, ingerültek vagyunk.
Hová is lett az advent igazi lényege? A lelki megtisztulás, az egymásra figyelés, a közös beszélgetések öröme? Olvassunk, üljünk le este az asztalhoz, közösen beszélgetni, szakítsunk egymásra időt. Lassítsuk le a gondolatainkat, hallgassuk meg a másikat, hagyjuk, hogy a gyermekeink is elmondhassák az őket foglalkoztató kérdéseket. És amennyiben valódi odafigyelést tanúsítunk, újra érzékelhetjük a család fontosságát, erejét. A meglassulás, az elmélkedés alatt fel is töltődünk energiával, a beszélgetések alkalmat biztosítanak a jövő tervezésére. Kell is ez, hogy a következő év kihívásait a lehető legjobban tudjuk teljesíteni.
Ehhez kívánok mindnyájunknak erőt, türelmet, kitartást.

(Janovszki István)

Gondolatok advent első vasárnapjára

Advent első vasárnapja sok embernek mindössze annyit jelent, hogy elkezd karácsonyi ajándékokat vásárolni és különböző vásárokat látogat meg. De valójában ennél sokkal többet takar ez az időszak.

A Katolikus Egyházban e napon kezdődik az új egyházi év. Advent 4 vasárnapja előzi meg a karácsonyt, ami Jézus születésének emléknapja.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, mindig a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az Úr eljövetelében teljesedik ki. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” is nevezték ezt az időszakot.
A katolikus egyházban az advent a lelki felkészülés időszaka, melynek liturgikus színe a lila, ami a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín.
És a hagyományos adventi koszorú is eszerint ugye 3 lila és 1 rózsaszín gyertyából áll… A koszorú autentikusan kör alakú, fenyőágból készített  és 4 gyertyával díszített.

A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, de ilyenkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány. És azért a hagyományokhoz híven sok helyen például ebben az időszakban hangos mulatságot, például esküvőt sem tartanak.

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, eredete egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenül várta a karácsonyi ajándékokat. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Amikor Gerhard felnőtt, nem felejtette el ezt a szokást, sőt vállalkozást is alapított az ötletre.

Olyan jó lenne, ha a rohanás helyett mindenki tudna ilyenkor egy picit befelé is figyelni, hogy ne éppen hogy beessen a karácsonyfa alá hulla fáradtan, hanem békében és szeretetben tudjon ráhangolódni az ünnepekre…

Csodás adventi időszakot és karácsonyi készülődést kívánunk minden kedves olvasónknak

Babits Mihály: A második ének című versének soraival:

Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.

 

(Carrie.hu)

 

Advent első vasárnapja

2019. december 1, vasárnap  Advent első vasárnapja

“Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.” – Pilinszky János