Hold voltál
Meg kell, hogy ismerjelek,
mert érzem a jelenem vagy régen.
Te voltál egyszer a Hold,
nekem ragyogtál fenn az égen.
Csillag voltam még akkor,
messziről csodáltalak téged,
fényt hoztál az életembe,
a Tejúton is sugárzott a fényed.
Most itt a Földre születtünk,
emberi testben csillogsz újra.
Emlékeim gejzírként törnek elő,
rohansz velem egy közös útra?
Reménykedek,hogy te is emlékszel,
milyen volt egyszer együtt játszani.
Ismét boldogok leszünk ketten,
és nem csak annak fogunk látszani.
(Dóró Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése