Légy a szerencsém
Úgy szeress, ahogy még senki sem az életben,
úgy ölelj, hogy remegjen a Föld, robaj a kéregben.
Szemed úgy tekintsen rám, hogy égessen a parázsa,
kezed úgy simítson, bőröm izzon, legyen a nap varázsa.
Szavad legyen csodálatos ária, mi gyógyítója hallásomnak,
ülj ide mellém, légy Istennője elképzelt vallásomnak.
Nevess rám oly könnyedén és őszintén ahogy szeretném,
nem kell főnyeremény játékban, légy te az én szerencsém.
Mikor hallgatok, halld meg velem a csend gyönyörű hangjait,
ha sírok , töröld le könnyem és porold rólam a múlt hamvait.
Lesz majd amikor nevetek, akkor is légy részese létemnek,
s ha így lesz, nevet adunk neki, ezt hívjuk mi valódi életnek.
(Dóró Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése