Mindannyian vágyunk valamire, vagy valakire. Erről szól az élet, a vágyról. Van, aki otthonról álmodik, ami az övé, és nem veszi el senki. Van, aki társra vágyik, aki majd a sírig elkíséri. Lesz, aki gyermeket akar, minden áron, bármi áron, akit óvhat egy, és ezer életen át. Sokan vannak, akik munkára vágynak, ahol önmaguk lehetnek. Van, aki mindent odaadna, szépséget, pénzt és karriert, mert egészségről álmodik. És lesz olyan, számtalan, aki ma is kenyérbe csomagolt szeretetért koldul majd az utcán. Vágyunk, mert vagyunk. Ezerféle álommal, de a lényeg mégis ugyanaz. Reggel felébredni, és érezni, értelme van az ébredésnek. Legyen borús vagy napfényes a reggel, mind ugyanazt akarjuk. Érezni, hogy dolgunk van benne, hogy a sors ránk is vár, hogy van még út, egyetlen apró remény, arra, hogy megélhetjük, átéljük a csodát. A csodát, amit úgy hívunk, boldogság.
(Todorovits Rea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése