Altató
Ha a bíborszínű, lenyugvó Nap
egyszer átölelne,
Csak úgy egyszerűen simogatva,
engem is szeretne.
Ahogy a felhőket maga körül,
engem úgy altatna,
Ahogy a szivárványt eső után,
játszva úgy csókolna.
Hogyha puha, bársony takaróval
csendben betakarna,
Talán álmodnék a csillagokkal,
míg halkan elringatna.
egyszer átölelne,
Csak úgy egyszerűen simogatva,
engem is szeretne.
Ahogy a felhőket maga körül,
engem úgy altatna,
Ahogy a szivárványt eső után,
játszva úgy csókolna.
Hogyha puha, bársony takaróval
csendben betakarna,
Talán álmodnék a csillagokkal,
míg halkan elringatna.
(Marx Ildikó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése