A Húsvét misztériuma

 

A Húsvét a vallásos emberek életében a legjelentősebb ünnep, melynek alkalmából a Krisztus keresztre feszítését követő dicsőséges feltámadásra emlékezünk. Jézus, mint valóságos Isten és valóságos ember, önként vállalta a szenvedést és a halált, hogy mérhetetlen áldozatával az emberiséget megváltsa.

A Húsvétot megelőző vasárnap virágvasárnap ünnepe, amely napon arra emlékezünk, hogy Krisztus pálmaágakat lengető, éljenző tömeg koszorújában vonult be szamárháton Jeruzsálembe.

Nagycsütörtökön Krisztus elfogatására emlékezünk, mely az Olajfák hegyén történt. (A Nagycsütörtököt más néven zöldcsütörtöknek is hívjuk.)

A vallásos emberek a böjti időszakban, - Nagyhéten és Nagypénteken pedig különösen, - magukba szállnak, átértékelik életüket, s a Jézusi áldozat fényénél hálával telve újragondolják életüket, hitüket. A Húsvétot megelőző 40 napos böjti időszakban sok hívő nem eszik húst, illetve akadnak olyanok, akik csupán kenyéren és vízen élnek.
Nagypéntek Krisztus halálra ítélésének, megkínzásának és keresztre feszítésének a napja. Ezen a napon a templomokban passiójátékokon keresztül emlékeznek vissza Jézus szenvedéseire.

Nagyszombaton esti körmenettel emlékezünk a Krisztus halálát követő, harmadnap (Húsvét vasárnap) hajnalán beköszöntő feltámadására.