2012. szeptember 6., csütörtök

Táncolj velem...


Táncolj velem csillagfényes éjszakákon...


Táncolj velem csillagfényes éjszakákon át,
Hunyd be szemed, s zárd ki külvilág zaját,
Maradjunk csak ketten, összemosott édes színekben,
Dacolva a fénnyel, közös árnyékunkon járva,
Egymás szavaira várva most mozdulatlan minden,
S csak ketten forgunk a néma pesti éjben.

Vezesd világom,
Míg magam meg nem találom,
A szívedhez vezető utat.

(Kovács Marcell)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése