Berta Béla: Szemedbe nézve

Berta Béla:

Szemedbe nézve

A szívem örül, hogy vagy nekem,
Csak öt percre hagytál el engem,
S máris hiányzol már nekem,
Egy életre maradj meg énnekem,
Boldogságot így tudsz adni nekem,
Érintsd meg, s fogd erősen a kezem.

A szerelem bonyolult...

A szerelem bonyolult. Sosem földhözragadt vagy hétköznapi. Sosem szokhatsz hozzá. Előbb neked kell kézen fogva vezetned őt, aztán hagynod kell, hogy ő vezessen kézen fogva téged. Nem tudsz ellenállni neki. Úgy ragad magával, mint az áradat. Előbb kisodor a nyílt tengerre, aztán valahol partra vet. Ma keservesen kínlódsz miatta, de ha megszenvedsz érte, a mennybe mész. Elmenekülhetsz előle, de sosem mondhatsz rá nemet. Ez mindenkire egyformán vonatkozik.
 

(Amy Tan)

Bán András: hozzád zuhanó

Bán András:
hozzád zuhanó


álomtalan éjszakán
önmagukba fordulnak a fények
úgy izzanak fel a gondolatok
hogy lassan elégek
elmondhatatlanul szép
ez a hosszú-hosszú repülés
fáradt csodába takarózom
és szállni akarok még
csillagom, ma az éjszaka
olyan közelre hoz
hogy megszépül a vers zuhanása
avarba zizzenő fenyőtoboz
lesz a szó, és
mélyen belül zendül a rím
szívembe burkolózom és
elfelejtem a hideg esőt odakint
ma ez a zuhanó vers
szállingózni kezd, és suttogni neked
és tétova mozdulattal egy
percre érinti kezed
és ebben a lélegzetnyi
érintésben minden ott van
ami hozzád vonz
de sohasem mondtam
hogy mióta láttalak
a csend sem lehet a régi
a fülem a hangodért fáj, és
még a sóhajom is az életedet éli
ma újra megkereslek és gyertyalángban
és amikor a tűz játékában megcsillan a szemed
hozzád sodródom feloldva szélzúgásban
mint imát mormolom, csillagom, nevedet

Hallgattak...

Hallgattak, mert vágytak e szívüknek oly kedves csendre; ebbe rejtőztek egymás elől, mint valami lángvörös, sűrű felhőbe, a riadt félszegség fényködébe, hogy pillantásokkal, kézszorításokkal szóljanak egymáshoz, a szenvedélyes szavaknál, vallomásoknál beszédesebb sóhajokkal, csókokat ígérő, szenvedélytől, mámortól, áhítattól sugárzó mosollyal beszéljenek.


(Wladyslaw Stanislaw Reymont)

Abban a pillanatban...

Abban a pillanatban, amikor a szerelemnek nevezett rendkívüli dolog bekövetkezik a szívedben, átérzed a mélységét, gyönyörűségét és felfedezed, hogy megváltozott számodra a világ.



(Jiddu Krishnamurti)

Ó, a kezed!

Ó, a kezed! Szinte érzem a kezeim között a tiéd kedves, vigasztaló melegét, pontosan úgy, ahogy mindig is éreztem, amikor valóban megfoghattam. Furcsa dolog ebben a borzalmas, kegyetlenül hideg télben felidézni szerelmünk tavaszát és nyarát, amikor együtt sétálgattunk a virágzó fák alatt, s a madarak énekükkel kísérték lépteinket, és lágy szellő hozta felénk az ébredő természet csodás illatát. Fel sem fogtuk, mily csodás boldogság jutott részünkül azokban a gyengéd napokban. Ó, dehogynem fogtuk fel, nagyon is tudtuk! Pontosan tudtuk s értettük.

 
(Joan Aiken)

Babits Mihály:Húnyt szemmel

Babits Mihály: Húnyt szemmel

Húnyt szemmel bérceket futunk
S mindig csodákra vágy szívünk
A legjobb, amit nem tudunk
A legszebb, amit nem hiszünk.

Az álmok síkos gyöngyeit
Szorítsd ki, unod a valót.
Hímezz belőlük
Fázó lelkedre gyöngyös takarót.

László Klára: Szerelmes évek

László Klára:

Szerelmes évek

Oly sok éve te vagy lelkem csendje,
veled őrizem vágyam éberen,
mert nálad marasztalt önmagam,
a legjobb énem, a másik felem vagy,
részem, mint láthatatlan kötél,
álmaim mögül csak te jössz felém.
Hiszem, van, lesz egy pillanat,
mikor a titkos utak előttem megnyílnak.
Futott az időm, észre sem vettem,
a sírig őrzőm maradsz nekem,
ajkaimon majd te légy az utolsó mondat,
a csendfátyolba sikított jajszavam...
Kettőnk közt köddé válik a jelen,
örökké egymásba simít a végtelen...

Megkaphatjátok...

Megkaphatjátok a nőt, de ha nem szeretitek igazán: soha nem lesztek boldogok. És ti, asszonyok, tiétek a férfi, de ha nem szeretitek határtalanul: elveszítitek. Szárnyaló nőiességeket, ékességetek, finomságotok, csókjaitok és öleléseitek nélkül ők örök vándorok. Pedig ők is csak arra vágyakoznak, amire ti. Hogy szeressétek őket! S ők titeket.


(Polgár Ernő)

"A férfi szépségének a lényege...

"A férfi szépségének a lényege a nemesség. A nemesség egy benső tartásnak, egy önmagunkkal vívott győztes küzdelemnek tükröződése. Olyan férfi arcán jelenik meg, aki önmaga ura. Erőszak nincs rajta. Mohóság sem tükröződik vonásain. Alkatilag lehet kövér vagy sovány, nem ez a lényeg, hanem egy olyan lelkület, mely belülről megszépíti a férfit."



(Müller Péter)