Változás

 

Változás

Elmém volumenét visszaveszem,
nyitott szívem egyházába lépek,
tárva hagyom, be nem reteszelem,
kintről, mi szép, beengedem végleg.

Megszólal lelkem legmélyebb hangja,
hálás a maga köszönő módján,
sóhajt értük, kik szerettek vala,
szerény, bölcs tapasztalata okán.

Bensőm bárkája egy erős erőd,
ami szükséges már odabent van,
megtaláltam magamban az erőt,
meg is valósulok álmaimban.

Édes érzések mutatják utam,
boldogság, fény felszabadul bennem,
mert minden nyitva, bejön a folyam,
tenger vágyam felszínre hoz engem.

Rám vetítve vár gyönyörű világ,
ebből alakul az egész lényem,
mi rólam tükröz, minden mennyország,
tündöklő táj az én valós létem.

Remény eredőm elvisz odaát,
fent az ég varázs, látom, leigáz,
onnan is van értékes biztatás,
az univerzum nagy erőin át.

Legfőbb lény létező észlel csodát.

(Szombati Tibor)

Légy Te!

 

Légy Te!

Ne az új évtől
várd, hogy jobb legyen - legyél
te a változás!

(Bodnár Gabriella)

Magunk írjuk a szavakat...

Kinyitjuk a könyvet. A lapok üresek. Magunk írjuk a szavakat. A könyv címe "Lehetőség" és az első fejezete "Újév".

(Edit Lovejoy Pierce)

Hűség

 

Hűség

Áldás-e a nap, ha a fény te vagy?
Vágyom melegét, miközben ölelsz?

Nem!

Holdvilág sem kell az éjszakában.
Hisz nem csalnálak meg, mikor figyelsz.

(Szombati Tibor)

Derült égből

 

Derült égből

Nézem Őt, Ő néz engem,
Valami titok lappang hívó szemeiben.
Ismerem. De nem, mégsem.
Nem értem.
Mint egy ablakon át, látom az öröklét szabadságát.
Az új a vágy, mi éltet.
Átjáró a mából a holnapba.
Tele szeretettel...
Vajon tudja?
Ábrándos mosoly a szája szegletén...
Nem. Az nem lehet.
Miért pont én?
Döbbenten ülök -
Szeretem.
Villámként tesz fogollyá az érzés.
Mi ez az egész?
Szemének fényében boldog embert látok,
Magamat.
Mi történik velem?
Hát újra eljöttél, "átkozott gyötrelem"?
A világ megszűnik, és már nem is érdekel,
Csak a tekintete üzen,
Amit soha, de soha
Nem felejtek el!

(Galazek István)

Tedd az életed részévé...

Tedd az életed részévé az ölelést! Addig add, amíg adhatod eme szeretetteljes érintést és az ezzel járó érzést. Azt, amikor érzik a testeden keresztül a lelked szeretetét, amikor szavak nélkül is megdobbantod a másik ember szívét. Az öleléssel adj ki magadból minden jót, amit csak lehet, azért, hogy boldoggá tégy emberéleteket. Mert az ölelés többet ér néha minden kimondott szónál és bizony oly sok mindent elmond helyettünk. Azt, hogy mennyire szeretünk, hogy milyen mély az érzésünk és azt, hogy akit ölelünk, mindennél fontosabb nekünk.


(Lippai Marianna)

Szerelem

 

Szerelem

Arcomhoz érsz, akár egy könnyű fátyol,
nem hallom, érzem mindegyik szavad,
reszketsz Te is, hiszem, most mégse fázol,
hajadra cseppnyi lámpafény tapad.

Füledbe súgok álmot, lusta holdat.
Aludj! S én éjjel nézem csendedet,
s mihelyt az égen Isten egyet forgat,
a napra dísznek Téged festelek.

(Kolev András)

Veled

 

Veled

Az éj sötét, a csillagok lapulnak,
Veled hajózom, s hallgatom szavad.
Nézd, ráncaim már semmivé simultak,
hagyd megfürödni tükrömben magad.

Homok pereg, bár érzem, mit sem bánom,
szemedbe nézek, ott a végtelen.
Csak egyre szépül halkuló világom;
Te gyújtasz lámpát túl a fényeken.

(Kolev András)

Aranyosi Ervin: Ha múlik a karácsony

Ha múlik a karácsony

A karácsony nyomokat kellene, hogy hagyjon!
Ha el is búcsúzik, a szeretet maradjon!
Ne kidobott fákon, ne az utcán látsszon,
hogy elszállt az ünnep, s vele a karácsony.
 

A szenteste ennél jóval többet adna,
lelkünkben az érzés mindig ott maradna,
és nem térne vissza önző rossz szokásunk,
- falakat építünk, s szakadékot ásunk.
 

Mert a szeretet híd a mások szívéhez,
legyünk kíváncsiak mit gondol, mit érez!
Adjunk az időnkből, van bőven, mint tenger,
ennyit megérdemel, hidd el, minden ember!
 

Hát a szereteted szórd szét a világba,
a tél hidegében boruljon virágba!
S érezd, hogy belülről szíved melegíti,
mert a sok jó érzés éltetőn hevíti.
 

Ne múljon az ünnep kedves nyomok nélkül,
minden örömpercet tegyél el emlékül!
Légy mától nyitottabb, szerethetőbb lélek,
érezd, hogy: - Emberként, boldogabban élek!
 

Próbálj szép szívedből egyre többet adni,
egy fázós világban tűzhelynek maradni!
A didergő lelkek hadd gyűljenek köréd,
hozd létre világod érzést nyújtó körét.
 

Ha majd ez a szép kör egyre jobban tágul,
s az is átmelegszik, ki távol van, hátul,
akkor a szeretet győzhet a világon,
akkor lesz majd örök ünnep a karácsony!

(Aranyosi Ervin)

Örökké karácsony

 

Örökké karácsony

A karácsony jelkép, szeretet jelképe.
Lelkünk ragyogja be égő gyertya fénye!
Őrizgetni kéne tovább ezt a lángot,
legyen minden napunk szeretettel áldott.
Legyen mindig részünk örömökben, jóban,
emberi érzésben, tiszta, igaz szóban!
Legyen a szeretet minden napunk része,
alakuljon jobbá a világ egésze!
Legyen egészséges, boldog minden ember,
ennél jobb kívánság - hidd el nekem - nem kell!
Múljon a rossz kedvünk, létünk legyen álom,
legyen a világon örökké karácsony!

(Aranyosi Ervin)