2025. november 29., szombat

„Ha ma megkérdeznék: boldog voltál?”

 

Kedves Igazság Kereső!


„Ha ma megkérdeznék: boldog voltál?”

Van egy gondolat, amely ha egyszer elér hozzád, nem enged többé ugyanúgy élni.

Egy kép, amely nem ijesztgetni akar, hanem felébreszteni.

Képzeld el:

Meghaltál.
Az emberek elkísértek az utolsó utadon.
Elmondták az utolsó „viszlát”-ot.
Valaki még mindig sír a koporsód mellett.
A fedél lezárva. Csend. Hideg. Vége.

És abban a pillanatban…
a koporsó fedele kinyílik.

Fény esik az arcodra.

És egy hang — legédesebb hang amit valaha hallottál— megszólal:

„Adhatok neked még egy életet. Még egy esélyt.
De előbb válaszolj egyetlen kérdésre.
Igen… vagy nem.”

A kérdés pedig ez:

„Boldog voltál ebben az életben, amit éltél?”

Nincs mellébeszélés.
Nincs kifogás.
Nincs „majd holnap válaszolók”.
Csak te vagy… és az igazságod.


Ha IGENT mondasz → felkelsz.
Ha NEM → a fedél örökre bezárul.

Ez kemény kérdés...

...úgy vágott mellkason, hogy percekig csak ültem, a gondolataim súlyától mozdulatlanul.

Nem akarok eljutni oda, ahol azt kell mondanom: „Nem.”

Nem akarom eltemetni a saját életemet, miközben még élek.

Nem akarom végignézni, hogyan telik úgy az életem, hogy nem voltam jelen benne.

Nem akarok úgy élni, hogy a végén azt érezzem: több volt bennem, de sosem engedtem meg magamnak.

Megfogadtam, amit az ember ritkán mond ki önmagának... mindent megteszek azért, hogy egyszer tiszta szívvel mondhassam: „Igen. Boldog voltam.”

Azóta másképp élek, mert megértettem: ha én nem törődöm a saját életemmel, senki nem teszi meg helyettem.

Ez az én hozzájárulásom a világhoz: élni egy életet, amely méltó arra, hogy éljem.

Amely inspirál.

Amelyben nem csak létezem — hanem élek.

És most te jössz...

Ha most, ebben a pillanatban kérdeznék meg tőled:

„Boldog voltál?” 

Mit mondanál? Igen… vagy nem? Nem kell nagy döntés.

Gyakran elég egyetlen csendes felismerés: 

„Mostantól nem csak túlélni akarok — élni.”

 

Szeretettel,

Bartus Gyula

Radiesztézia Mentor

 

2025. november 28., péntek

Változtasd meg életedet...

 

Változtasd meg életedet a karma 12 törvényének segítségével!

A karma. Azt mondják, ha nem veszel róla tudomást, akkor is működik. Lehet, hogy nem azonnal, de előbb-utóbb elér a hatása. Ha uralkodni akarsz az életed fölött és tudatosan szeretnéd járni a spiritualitás útját, nem mehetsz csak úgy el a karma 12 törvénye mellett, amely képes megváltoztatni az életedet!

A karma egy szanszkrit szó, ami „cselekvést” jelent. Ám a jelentéstartalma nagyjából ennyit tesz: a tettekből fakadó ok és okozat. Tehát minden cselekedtünk visszahat ránk. Vagyis egyes tetteink a jó irányba terelnek, míg mások a rossz felé. De ezt az irányt mi magunk is megszabhatjuk!

Hogy tudatosabban élhesd az életedet, aktívan kiaknázva a lehetőségeidet, érdemes megismerni a karma 12 törvényét:

A legfelső törvény, avagy a ki mit vet, úgy arat

Mint azt tudjuk, a gondolkodásunknak, a tetteinknek következménye van. Tőlünk függ, hogy ezek jók vagy rosszak, hogy milyen energiát viszünk bele. Éppen ezért ha szeretetre, figyelemre, megértésre, boldogságra, békére vágyunk akkor cselekedjünk, éljünk úgy, hogy ezt is kapjuk vissza. Add magadból azt a világnak, amire magad is vágysz.

Teremtés törvénye

Egyek vagyunk az univerzummal. Ennek okán pedig a tetteink, a vágyaink meghatározzák a világot. Ami körbevesz minket, az mások akaratának és a te akaratodnak a megnyilvánulása.

Alázat törvénye

Amíg nem tanulsz meg elfogadni, újra és újra megkapod azt a leckét, azt a dolgot, amit elutasítasz. Ugyanakkor ha valakiben negatív tulajdonságokat, ellenséget látunk, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy mi magasabb rendűek lennénk. Továbbá mindenki ugyanolyan fontos és értékes a maga módján, egyikőjüket sem becsülhetjük le, hanem bármilyenek is legyenek, el kell őket fogadnunk olyannak, amilyenek, mert mi sem vagyunk tökéletesek.

A növekedés, illetve fejlődés törvénye

Ahhoz, hogy lélekben növekedhessünk, nekünk kell megváltoznunk, nem a környezetünknek és a körülöttünk levő embereknek. Az a feladatunk, hogy önmagunkat irányítsuk. Ha a lelkünkben elindulnak a változások, akkor az életünk a számunkra legmegfelelőbb úton fog elindulni, vagyis életcélunk beteljesítésének útján. Csakhogy nem egyedül a cél, a megérkezés a fontos, hanem maga az út is.

Felelősség törvénye

Hogyha valami rossz történik velünk, akkor bennünk van a probléma. Ugyanis ami minket körbevesz, az a belsőnket tükrözi vissza, illetve, amit mi tükrözünk, az vesz minket körbe. Ezért is olyan fontos, hogy felelősséget vállaljunk azért, ami az életünkben történik.

Az összefüggés törvénye

Minden és mindenki egy. Minden-mindennel összefüggésben áll az univerzumban. Így minden lépésünk egy másikhoz vezet, ha nem is látjuk, akkor is hatással vagyunk másokra, mert ez egy hatalmas nagy kör és mi mind fogjuk egymás kezét. Tudd, hogy látszólag bármilyen kicsi is az a lépés, valójában óriási hatással bírhat. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy múlt, jelen és jövő, minden összekapcsolódik.

Koncentráció törvénye

Nem lehet igazán egyszerre két dologra is figyelni szívvel-lélekkel. Mindig csak egy dologra tudunk és kell is figyelnünk. Ezért kell arra koncentrálnunk, hogy pozitívak legyünk, hiszen mellette hogy férhetne meg a szomorúság vagy a harag?

A nagylelkűség törvénye

Akármiben is hiszel, bármi is legyen az igazságod, meggyőződésed, azt át kell majd ültetned a gyakorlatba, vagyis prezentálnod kell, amit megtanultál. Az élet megoldja hogy számot adj róla és bizonyítsd, mert csak onnantól kezdve lesz igazán a tiedé.

Itt és most törvénye

Hogyha folyamatosan a múltban kalandozol, megakadályozod magadat abban, hogy megéld a jelenedet. A régi sérelmek, gondolatok, érzések, tettek, álmok gyakran visszahúznak bennünket, ezért kell nekik búcsút inteni és maximálisan a mostra koncentrálni, mert egyedül afölött van hatalmad, azon tudsz változtatni.

Változás törvénye

A történelem addig fogja ismételni önmagát, amíg meg nem tanuljuk a nekünk szánt leckét. Addig köszönnek vissza a hibáid, a kapcsolataid, a tetteid. Ha változtatsz az utadon, a hozzáállásodon, a tetteiden, tovább haladhatsz előre.

Türelem és jutalom törvénye

Akkor leszel igazán boldog, ha azt teszed, amit szeretsz és ha azt kellő türelemmel és alázattal csinálod, akkor várhatod, hogy megjöjjön érte a jutalmad vagyis akár az, amire vágysz. Úgy is mondhatnánk, hogy tégy, dolgozz meg az álmaidért és az lesz a jutalmad, hogy elnyered őket.

Inspiráció törvénye

Előbb mindig adnunk kell ahhoz hogy kapjunk, illetve azt kapjuk vissza, amit adtunk. Minden tetteddel hozzájárulsz az univerzum munkájához. Ha passzív vagy, akkor nincs hatása, legalábbis nem rontasz a helyzeten. Ellenben ha szeretetet adsz vagy pozitívan jársz el, azzal táplálod és gyarapítod az univerzumot, és ő maga is ezt adja neked vissza.

Wadolowski-Balog Orsolya 

Tudod a boldogság mindig relatív.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tudod a boldogság mindig relatív.
 
Van, aki ma káromkodva kelt, és van, aki a lélegeztető gép fogságából, boldogan.
Van, aki dühösen készíti az iskolai holmikat, és lesz, aki ma virágot visz a gyermeke sírjára.
Lesz, aki ma is kiviszi a kertbe a magatehetetlen gyermekét, hogy megmutassa neki a világot, és lesz, aki ma is megüti a sajátját, mert ugrál az ágyon.
Lesz, aki ma hagyja el a párját, és lesz, aki egy életre mondja ki az igent.
Lesz, aki rájön, hogy nagyot hibázott, és bocsánatot kér, de lesz, aki most követ el hibát. Leszünk. Ezer élettel, milliónyi megélt pillanattal a szívünkben. Lettünk, mert lehetünk.
Talán fel kellene lélegeznünk, tisztán, és élnünk kellene.
Venni egy rohadt nagy levegőt, ami megtölti a lelkünket, kisepri a szennyet, és megtölti hittel.
Hittel és szándékkal. Hogy ma minden szebb lehet, ma másként is lehet.
Mert nincs mit veszteni. Élünk, majd meghalunk, egyszer.
De addig igaznak és bátornak lenni szent kötelesség.
 
/Todorovits Rea/

Tiszta férfi és nő egysége...

 

TISZTA NŐK ÉS TISZTA FÉRFIAK KAPCSOLÓDÁSA
 
Tudjuk, hogy a végső cél a kozmikus kapcsolódás. Ehhez meg és ki kell tisztulni az Emberiségnek. Tudati és lelki szinten. Ezt követően történik meg a tiszta kapcsolódás.
Az elmúlt pár év kapcsolódásai bár azt hittük, hogy ők az Ikerlelkeink, de csupán a tisztításban, a tengelybeállításban vállaltak szerepet. Tették ezt a sötét erőkkel, de a Fényt használták mint megtévesztő eszköz. Tették ezt azért is, hogy blokkolják az emelkedést, hátráltassák a változást.
DE egy nagyon nagy leckét kaptunk, kapunk...
A TISZTÁNLÁTÁST.
Az ármányi alakokat egyre gyorsabban felismerjük. És ez nagyon fontos a jövőre nézve. Őseink nem tudták elég hatékonyan kiszűrni őket. Így tudtak győzni. A lassú víz partot mos elvet követték.
 
Visszatérve... A változás, az EGYSÉG alapja a tiszta (félelemtől, fájdalomtól, egotól megtisztult) SZERELEM EGYSÉG HÁT TÁRSI KAPCSOLATOK.
Tiszta férfi és nő egysége. Mert EZ A SZABADSÁG ALAPJA.
Az ősbizalom él. Létezik.
Az emberi lélek tudja, hogy valós.
Tudd, hogy a társad is legalább annyira vágyik rád, mint TE RÁ.
 
Várd hálával a szívedben, lelkedben.
És az univerzum elrendezi a körülményeket.
 
Csak ragyogj 🥰
Ragyogtasd lelkedben a szeretetet, a szerelmet 💖💖💖
 
És jönni fog. Anélkül, hogy tennél bármit.
De figyelj, hogy aki bekopogtat, az valóban tiszta-e. Vagy csak tükröz. De ezt már ki fogjuk szűrni.
 
Áldás Áldás Áldás Csillagvirágaim 💖💖💖🙏🙏🙏🌟🌟🌟
 
EstHajnal Csillag

Az a szerelem, amely nem fut el a nehéz napokon...

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Van egy régi török mondás, ami valahogy így szól:
 
*„Ha valakit igazán szeretsz, kétszer szereted.”
 
Először beleszeretsz a mosolyába, a hangjába,
abba, ahogyan a világra néz.
 
Aztán… felgördül a függöny.
És meglátod a sebeit, a félelmeit, a szürke napjait.
Már nem tűnik tökéletesnek.
Hanem igazzá lesz előtted.
 
És ha mindezek után is mellette maradsz,
ha a lelkét is tudod szeretni – nemcsak a fényét, hanem az árnyékait is –,
ha szűrők és illúziók nélkül is igent mondasz rá,
akkor az már nem fellángolás.
 
Az már megértés.
Az érett szeretet.
Az a szerelem, amely nem fut el a nehéz napokon,
hanem ott marad, kitart,
és titokzatos módon egyre csak mélyül
és növekszik.
 
Életfestők

Tilinger Attila - Együtt az úton

2025. november 23., vasárnap

A lélek, ha párban van ...

 

.kaktusz
A lélek, ha párban van ...
 
Tudod, arra gondoltam,
ha valóban testből,
és lélekből van az ember,
akkor a találkozások,
két ember találkozása
a testnek, és a léleknek
a találkozása kell,
hogy legyen,
ha az anyaggal
csak az anyag találkozik,
ha a kettő össze is csiszolódik,
de nem táplálja őket a lélek,
ha csak a test szereti a testet,
a mulandó szereti a mulandót,
akkor a kettőre szép évek várhatnak,
de legyenek bármekkora összhangban,
ha nem jut szerep a léleknek,
mint ahogy halandó a test,
halandó az a szeretet,
olyan ez a mozgás,
mint a zene nélküli tánc,
lehet mégoly harmonikus,
idővel csak ismétli önmagát,
mert a test korlátok közé van zárva,
ahogy múlik az idő,
ahogy gyengül a test,
úgy múlik,
úgy gyengül a szeretet,
zene nélkül a legszebb tánc is megfakul,
a test is, a szeretet is megöregszik,
míg egy napon
mindkettő végleg elszenderül,
a halandó szeretet ereje
kevés ahhoz,
hogy a végig,
és még a vég után is elkísérje az embert,
ha csak zene nélküli a tánc,
akkor a lélek unatkozik,
hiszen dolga nincsen neki,
és mint akire szükség sincsen,
messzire kóricál,
de ha a két lélek talál egymásra,
a kettőjük zenéje mennyei zene,
arra a tánc fáradhatatlan,
megunhatatlan,
a lélek, ha párban van,
viszi magával a szeretetet
az öröklét csodás ösvényén.
 

Akkor hiányzol …

 

.kaktusz
Akkor hiányzol … 
 
amikor nem tudsz jönni,
akkor nagyon hiányzol,
különösen hiányzol ilyenkor,
de tudod, ha tudod is, hogy mennyire,
akkor is csak akkor gyere,
amikor úgy érzed, jönnöd kell,
akkor se gyere csak a kedvemért,
akkor inkább ne is gyere,
nehogy a szavak sűrűjében eltévedjek,
mert ha csak miattam,
ha csak udvariasságból jönnél,
akkor én az igazságot nem ismerném ,
ami nincs, olyanban hinnék,
a testet a lélekkel összekeverném,
a mulandót az örökkévalóval,
és ha egyszer véletlenül észrevenném,
hogy a nincsben hittem,
hogy az udvariasságod,
és nem a szíved volt, ami hozzám irányított ,
akkor nagyon elbizonytalanodnék,
s ha egyszer megérintene
a bizonytalanság szikrája,
akkor abban is kételkedni kezdenék,
ami van,
inkább csak mindig akkor gyere,
mikor azt érzed, muszáj jönnöd hozzám,
én majd hiszek Neked,
és soha nem fogom összetéveszteni
a zsákutcával a végtelen teret.
 
 

Egymás nélkül …

 

.kaktusz
Egymás nélkül …
 
Tudod, arra gondoltam,
vajon tényleg igaz lehet,
hogy minden,
és mindenki pótolható?
a nagy szerelmeket látva,
ahol egy sértő szó,
egy rossz mozdulat
végez az örökkével,
bizony úgy néz ki,
valóban helyettesíthető mindenki,
szerelmek jönnek,
szerelmek mennek,
egyik percben az ember úgy érzi,
nélküle nem lehetne élni,
a következőben az útját adja ki,
talán a szárnyaló madár
valóban nélkülözhetetlen annak,
aki szárnytalan belé kapaszkodik,
nélküle csak lezuhanhatna,
nem csak a közös útnak,
az életének is a végét jelentené,
vagy ha két lélek együtt szárnyal,
de egymás nélkül zuhanni kezd,
ők nem engedhetik el egymást,
túlságosan nagy a tét,
egymás nélkül,
mind a kettőnek elkerülhetetlen a zuhanás,
akkor nagyon megbocsátó lesz az ember,
mert a másikkal
nem egy pótolható valakit veszít el,
hanem elveszíti magát a szárnyalást.
 

Könnyeket meglátni szeretve lehet

 

.kaktusz
Könnyeket meglátni szeretve lehet 
 
Tudod, arra gondoltam,
az ember azt szeretné,
ha valaki őt jól ismerné,
ne csak ismerős legyen éppen,
közben mindent megtesz
a felismerhetetlenségért,
talán, mert kevés az eszköze,
hogy magát igaziból megmutassa,
a készletben csak a szavak,
csak a cselekedetek vannak,
de a szándékot kívülről
senki nem ismeri,
hiába minden,
azt nem lehet megmutatni,
csak a végeredményt,
a szót, a cselekedetet,
mindkettő manipulálható,
él is vele az ember,
hogy jobbnak, szebbnek,
okosabbnak látsszék,
hamisnak lenni
cselekedettel is lehet hazudni,
igaz, őt is utolérik,
a mindig igaz csak a szándék,
ezért az ember sokat csalódik,
aki nem manipulál,
aki nem bújik a szavak,
a cselekedetek álarca mögé,
az nem látványos csöppet se,
nem kedves az emberi szemnek,
a csetlő botlónak,
a készületlennek,
semmi se sikerül fényesre,
a szavai, a cselekedetei
könnyen félreérthetők,
tán az útjára induló gondolat
még tökéletes,
de ruhába bújva,
beszéddé formálódva
nem lesz a figyelemre méltó,
néha simogatni indul a kéz,
de megbicsaklik valamiért,
és pofonnak érzi azt a másik,
aki a szándékot nem ismeri,
azt se ismeri, akiről hiszi,
hogy tud róla mindent,
ahhoz kevés ismerősnek lenni,
ahhoz tanulni,
kívülről kell a másikat tudni
belülről,
valakit így ismerni,
ahhoz nagyon kell szeretni,
szeretni, szeretve érezni,
tudni, nem csak a szavait,
nem csak a cselekedeteit,
hanem a másikat,
azt, hogy mi az,
amit még csak akar,
így szeretve lehet csak
a könnyeket meglátni,
a mosolygó arc mögött is.
 

2025. november 20., csütörtök

"Hinnünk kell a jóban és hinnünk a szép dolgokban...

 

 "Hinnünk kell a jóban és hinnünk a szép dolgokban őszinte szívvel és sok szeretettel, hogy a jó és a szép örökre velünk maradjon!"

2025. november 18., kedd

Hatos Márta: Holnap

 

Hatos Márta
Holnap 
 
holnap már
nem fog fájni
a démoni szimfónia
utolsó tétele
holnap már
elfelejtem hogy
megdermedt benned
a gondolat
szavaimon átsiklottál
mint a jégen télvíz idején
holnap már
mélyre vésett álom lesz az
érzékeny poézis
zsarátnokká szelídül
az istenek tüze
holnap
te sem emlékszel
már
milyen a szemem színe
 
 

Egyed Emese : Hajnalodik

 

Egyed Emese
Hajnalodik
 
Jönnöd kell, most
hajnalodik,
érzem már szelíd
karjaid, érzem
sóhajod hűvösét,
ébredő kezed melegét –

Jönnöd kell: hozzá tartozol
a hajnalhoz, hozzám tartozol,
sugár a tested, harmatos
erőket, örömet hozol –

Álom és ébrenlét között
elmosolyodsz, ha megölellek,
lehunyt szemedre kék ködök
telepednek: elrejtő felleg,
és zengő pillanatokig
veled vagyok!

Hajnalodik.
 
 

2025. november 17., hétfő

United - Végső Vallomás

Káli László: Jó lenne

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Káli László:
Jó lenne
 
Majd ugye jössz megint!? Ahogyan jön a gondolat,
betoppansz megint, elhoz hozzám egy boldog pillanat.
És ugye egyszer úgy érkezel, hogy nem mész többé el?
És ugye én leszek, én lehetek, ki boldoggá tesz Téged?
 
Jó lenne megint Veled! Mint abban a percben, amikor
még fogtam a szemed, és néztem a kezed, ahogyan lassan
elengeded szemem tükréből a szivárványszín könnycseppet.
És én a lelkem csókoltam szép szádra abban a pillanatban.
 
Jó lenne összebújni! Mint két vadgalamb a hólepte faágon
egy téli hajnalon. Mint két testvér... Mint anyához gyermeke,
mint tenyér simul a tenyérbe, ahogyan csak Te tudsz bújni,
pihegve, szerelmesen a vállamra, gondokat messzi kergetve.
 
Szeretni egymást. Kéz a kézben sétálni a végtelenbe s vissza.
Levenni válladról a terhet, könnyíteni mindazon, amin lehet,
ami bánt. Hogy ne csillogjon gyémánt könnyed soha többé!
Hogy ne fájjon, ami most még fáj, s minden rosszat elfeledj.
 
Majd ugye jössz megint?! Miképpen az álom érkezik.
És nem kell, hogy keresselek úttalan utakon még mindig,
hanem itt leszel, és maradsz. Nem többre, csak álomnyi életre.
Akár ölelkező szobrok, mozdulatlan eggyé leszünk ezer évre.