2019. január 24., csütörtök

Ha téged...

 
Ha téged...

Amikor átölel két karod, mikor földet virágos rét takar,
Bármi fájt is, tudod, már semmi nem zavar.

Ha nem vagy velem is érzem, szívemben virágok nyílnak,
Egy csoda vagy, egy álom, kit lelkemben életre hívtak.

Maradj meg nekem varázslatnak, legszebb érzés a földön.
Elég csak tudnom vagy, s a reggelt mosollyal köszöntöm.

S ha nem vagy itt minden pillanatban, mindig visszavárlak,
A legszebb ajándék nekem, ha téged boldognak látlak.


(Juhász Istvánné)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése