Belső csendünk

 

Belső csendünk

Beszédes. Hallod? Ott él benned.
Rejtelmes. Figyelj! Szólít csended...

Lágyan elringat, megölelget,
éteri nyugalom, semmi nesz.
Becézget, feltölti a lelket.
Idomul, mint pille az éjhez.

Örök keringőt lejt az Idő,
Belső Béke karon ragadja,
- napok rohanása őrjítő -
lélek-őrlőt szögre akasztja.

Körbefon. Ellazít. Élvezem,
- társunk egy pislogó gyertyaláng -
meghitten töltünk minden percet,
ölelkezve élet-nyoszolyán.

Hallgatva beszélünk. Súg nekem.
Sejtelmes. Dédelget. Én csendem...

(Pocsai Piroska)