NÉZEM ÁLMOD

NÉZEM ÁLMOD

Jó reggelt,
Már régóta fent vagyok.
Nézem lehunyt szemed,
Kisimult arcod.
Olyan szép vagy,
Békés, nyugodt.
Ilyenkor csak szeretni tudlak,
Eltűnt belőled minden rossz.
Elvitte álmod,
Csak a jó maradt,
S ahogy nézem arcodat,
Én is megtisztulok.
Óvatosan megcsókollak.
Még aludj,
Még pihenj,
Észre se vedd, itt vagyok.
Ne tudd, mennyire szeretlek.
Lehet, megijednél tőle,
Vagy nem értenéd meg.
Ez csak legyen az én titkom.
Nem kell magyarázkodnom,
Milyen szép vagy mikor alszol.
Mintha lelked angyalok szállták volna meg,
S ezt a csodát csendben, észrevétlen nézem.
Suttogok magamban: Jó reggelt,
Te ne halld meg.
Te csak aludj,
Egy kicsit még had nézzelek.

(Polt Kornélia)