Átölel egy új világ
Új évet kívánva
Békés álmokban éljünk folytonosan,
Oltalmazzon minket az angyalok mosolya.
Angyal száll a légből, ruhája hófehér,
Csillagokat szórva, karján átlátszó remény.
Jobbján az új év, még titok borítja,
De az óesztendő vállán nehéz terhét hordja.
Angyal, édes angyal, hozd el a reményt,
Fátylad kétes regény.
Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve,
Nyomában az új élet reménysége.
Beéri az öreget, s öccse leveszi válláról a terhet,
Pedig még csak egy gyermek.
Lépegetnek halkan, míg az éjfél eljön,
Majd férfiasan kezet fog múlttal a jövendő.
A mai nap szebb, mint más,
Ez év utolsó napja, mindig mást kínál.
Egy angyalt küldő értelem,
Tegye a világ érzése az életet.
Kopogtat az új esztendő,
Hajnal szárnyán jön, ami elkövetkező.
Békét hoz a szeretet könnyű szárnyain,
Halkan cseng a csengő, elmúlnak a hangjai.
Csillognak a hajnali fények,
Lelassul a rohanó élet.
Havas lepedő borítja a tájat,
Hófehér álmok talajára.
Utolsó napja ennek az évnek,
Az új évben tiszta lappal indul az élet!
Oltalmazzon minket az angyalok mosolya.
Angyal száll a légből, ruhája hófehér,
Csillagokat szórva, karján átlátszó remény.
Jobbján az új év, még titok borítja,
De az óesztendő vállán nehéz terhét hordja.
Angyal, édes angyal, hozd el a reményt,
Fátylad kétes regény.
Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve,
Nyomában az új élet reménysége.
Beéri az öreget, s öccse leveszi válláról a terhet,
Pedig még csak egy gyermek.
Lépegetnek halkan, míg az éjfél eljön,
Majd férfiasan kezet fog múlttal a jövendő.
A mai nap szebb, mint más,
Ez év utolsó napja, mindig mást kínál.
Egy angyalt küldő értelem,
Tegye a világ érzése az életet.
Kopogtat az új esztendő,
Hajnal szárnyán jön, ami elkövetkező.
Békét hoz a szeretet könnyű szárnyain,
Halkan cseng a csengő, elmúlnak a hangjai.
Csillognak a hajnali fények,
Lelassul a rohanó élet.
Havas lepedő borítja a tájat,
Hófehér álmok talajára.
Utolsó napja ennek az évnek,
Az új évben tiszta lappal indul az élet!
(Hankó Krisztina Éva)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése