Moretti Gemma: A jóban bízni
Könnyű pára takarja
az alkonyodó eget,
elbúcsúztak a fecskék,
elvitték a meleget.
Orvul bekerít a hűvös szél.
Fázom. Jó lenne átaludni a telet.
Az erdő is aludni készül,
a fűben nem szökdécselnek,
játékos fürge szöcskék,
nem hímezik a talajt
szárszorszép virágfejecskék
Elszomorít. Hiába bíztatom magam:
„Ne csüggedj. Az idő - hulló levél -
gyorsan repül. Ilyen az ősz,
akár a régmúlt többi.
Ezután tél jön, hópihés, didergős,
ha elolvad a hó, bújik a hóvirág,
újra tavaszi lesz majd a világ.
Várj. Próbálj meg a jóban bízni,
Tanulj türelemmel remélni.”
És ekkor a csendben,
a tintakék, hűvös estben,
- mit sem törődve az ősszel
a tél közeledtével -
egy tücsök kezdett el énekelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése