Van, amikor a szavaknak nincs helye. Amikor hiába mondanál bármit, nincs értelme. Van, amikor csak egy érintés segíthet. Vagy egy ölelés, amiben a lelkek érintkeznek. S van, hogy elég egy tekintet, ami sokkal többet mond el minden szónál. Két olyan szempár, ami ha egymásra néz, az egész testük vibrál. Olyankor beszélnek igazán. Nem szavakkal, hanem más nyelven. Azon a nyelven, amit a legjobban értenek. Ketten, együtt, szeretetben.
(Boros Bea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése